Lezárult a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén indított gazdaságimediátor-képzése. A résztvevők ünnepélyes körülmények között vehették át oklevelüket. A gyakorlatorientált oktatás a jelenlegi piaci és szakmai igényekre reflektáló, valóban hatékonyan alkalmazható tudást kínál a hallgatók számára. Olyan korszerű konfliktuskezelési és tárgyalástechnikai módszereket sajátíthatnak el, melyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a gazdasági viták eredményes, gyors és költséghatékony rendezésében. Egy friss oklevelessel, Dr. Szabadházy Andrással – az ország meghatározó ingatlanközvetítő vállalata, a Duna House vezető jogászával – beszélgettünk.
Milyen típusú üzleti konfliktusok esetében látja különösen hatékonynak a mediáció alkalmazását?
A gazdasági mediáció alkalmazását elsősorban az olyan üzleti viták rendezésére látom különösen hatékonynak, ahol a felek között hosszabb távú együttműködés áll fenn, vagy annak fenntartása stratégiai érdek. Ilyenek például a szerződéses viták, teljesítési nézeteltérések, jutalékkal kapcsolatos konfliktusok, franchise-rendszeren belüli érdekütközések, illetve beszállítói vagy partneri kapcsolatokban kialakuló bizalmi válságok.
Az ingatlanközvetítési szektorban – ahol magam is hosszú ideig dolgoztam – tipikusak a megbízási szerződésekből, közvetítői díjakból, kizárólagosságból vagy együttműködési kötelezettségből fakadó konfliktusok. Ezek jogilag ugyan eldönthetők lennének bíróságon, de az üzleti racionalitás sokszor nem a „jogi győzelemről”, hanem a kapcsolat fenntartásáról, a reputáció megőrzéséről és a gyors megoldásról szól. Ilyen helyzetekben a mediáció kifejezetten hatékony eszköz.
Milyen gazdasági és stratégiai előnyei vannak a mediációnak a hagyományos peres eljárásokkal szemben?
A mediáció egyik legfontosabb gazdasági előnye a költség- és időhatékonyság. Egy peres eljárás évekig elhúzódhat, miközben jelentős ügyvédi költségeket, szakértői díjakat és menedzsment-időráfordítást igényel. A mediáció ezzel szemben jellemzően lényegesen rövidebb idő alatt lezárható, és kiszámíthatóbb költségstruktúrával működik.
Stratégiai szempontból legalább ilyen fontos, hogy a mediáció nem rombolja tovább az üzleti kapcsolatot. A per logikája szükségszerűen konfrontatív: van egy nyertes és egy vesztes. A mediáció viszont lehetőséget ad arra, hogy a felek közösen, kreatív módon alakítsanak ki olyan megállapodást, amely mindkét fél érdekeit figyelembe veszi. Ez reputációs szempontból is előnyös, hiszen a konfliktus nem válik nyilvánossá, és nem sérül a vállalat piaci megítélése.
Mi motiválta abban, hogy elvégezze a gazdaságimediátor-képzést? Milyen szakmai helyzet vagy tapasztalat inspirálta erre?
Jogászként és vállalati vezetőként számos olyan helyzettel találkoztam, ahol a jogi eszközrendszer önmagában nem adott optimális megoldást. Sokszor azt tapasztaltam, hogy a konfliktus mögött nem pusztán jogi kérdés, hanem kommunikációs zavar, bizalmi sérülés vagy eltérő üzleti érdekértelmezés áll.
Volt több olyan konkrét szakmai helyzetem is – különösen a franchise-hálózatok és ingatlanközvetítői együttműködések területén –, ahol egy strukturált, mediációs szemléletű megközelítés gyorsabban és hatékonyabban vezetett volna eredményre, mint a klasszikus jogérvényesítés. Ez a felismerés motivált abban, hogy elsajátítsam a gazdasági mediáció rendszerezett, professzionális eszköztárát.
A BKIK képzése során megszerzett kompetenciák hogyan hasznosíthatók egy nagyvállalat mindennapi jogi működésében?
A mediáció eszköztára nemcsak konkrét közvetítői eljárásokban alkalmazható, hanem a mindennapi jogi működésben is. Egy nagyvállalatnál a jogi osztály nem pusztán „jogérvényesítő” funkciót tölt be, hanem kockázatkezelési és stratégiai tanácsadói szerepet is.
Az aktív figyelem, az érdek- és szükségletalapú tárgyalási technikák, a strukturált konfliktuskezelési modellek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy már a vita korai szakaszában kezelhetővé váljon a felmerülő konfliktus. Ez jelentősen csökkenti az eszkaláció esélyét, mérsékli a jogi kockázatot, és támogatja a hosszú távú üzleti stabilitást.
Tapasztalatai szerint mennyire nyitottak a felek a mediációra mint alternatív vitarendezési eszközre a vállalati kultúrában? Milyen szemléletváltás szükséges ehhez?
Ugyan a mediáció iránti nyitottság folyamatosan erősödik a vállalati kultúrában, de még mindig szemléletváltásra van szükség. Sok szervezetben a konfliktuskezelés elsődleges eszköze továbbra is a formális jogi eljárás, mert ezt „erősebb” megoldásnak vélik.
A valódi szemléletváltás akkor kezdődik, amikor a vállalat felismeri: a konfliktus nem feltétlenül jogi probléma, hanem üzleti kockázat. Ha így tekintünk rá, akkor a cél nem a másik fél legyőzése, hanem a kockázat minimalizálása és az értékmegőrzés. Az ilyen fajta kooperatív, megoldásközpontú kultúra támogatására vezetői szinten is tudatos döntés szükséges.
Mit üzenne azoknak a jogászoknak és gazdasági szakembereknek, akik még csak fontolgatják a BKIK gazdaságimediátor-képzésének elvégzését?
Azt üzenem nekik, hogy a mediáció nem a jogászi szerep alternatívája, hanem annak stratégiai kiterjesztése. Aki ma gazdasági környezetben dolgozik – legyen jogász, pénzügyi szakember vagy vállalatvezető –, annak versenyelőnyt jelent, ha nemcsak a jogszabályokat ismeri, hanem a konfliktusok mögötti érdekstruktúrákat is érti.
A BKIK gazdaságimediátor-képzése olyan gyakorlati eszköztárat ad, amely azonnal alkalmazható a vállalati életben. Meggyőződésem, hogy a jövő jogásza és gazdasági szakembere nem csupán jogvitákat kezel, hanem konfliktusokat old meg – lehetőleg még azelőtt, hogy azok perré alakulnának.
dr. Dudák Dorottya
Örömmel jelezzük, hogy 2026 őszén ismét elindul a BKIK méltán népszerű gazdaságimediátor-képzése. A jelentkezési felhívás hamarosan elérhető lesz a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a MediátorKamara weboldalán.
A program mindazok számára kiváló lehetőséget kínál, akik szeretnék szakmai eszköztárukat a mediáció módszereivel bővíteni, és a gazdasági viták rendezésében korszerű, együttműködésen alapuló megoldásokat kívánnak alkalmazni.
